MaTeX home page
     MagyarításLocalization

Nagy örömünkre szolgálna, ha új ötleteit, javaslatait, észrevételeit 
elküldené címünkre.


Beérkezett javaslatok, infók listája
Kész, illetve majdnem kész dolgok
Munkát vállalna
Javaslatok részletesebben

Utolsó módosítás: 2002. május 6.

Javaslatok, infók

Kész, illetve majdnem kész dolgok

F) Elkészült a Magyar Ispell 0.6-os, elsõ nyilvános változata (KE, 02/05/06):
Magyar Ispell levlista
magyarispell@yahoogroups.com
Jeletkezés a magyarispell-subscribe@yahoogroups.com címre küldött levéllel.
Németh László (02/01/11):
.
,,A Magyar Ispell az Ispell helyesírás-ellenõrzõhöz készült magyar szótármodul, illetve keretrendszer.
Kiegészítõ programjai révén nemcsak szöveges, TeX, nroff, hanem HTML állományok ellenõrzésére is alkalmas. Együttmûködik a LyX, KLyX, KWord, AbiWord, OpenOffice, Emacs, stb. programokkal is.
A programot a Szofi Education Center of Computer Science oktatója, Németh László
fejleszti, most már egy kis csapat segítségével.

Reméljük, hogy a Magyar Ispell bemutatkozása sikeres lesz, és még többen
csatlakoznak hozzánk!  Magyar Ispell honlap"
GYIK

Godó Ferenc:

,,A Magyar Ispell nyilvános megjelenése lehetõvé tette az OpenOffice-hoz illeszkedõ szótári állományok elkészítését.
Szótári állományok és installálási útmutató: trillian"

A huhyph új verziója (MGy, 02/04/15):
A clphx-re foltettem a kurrens verziot (huhy401.zip),
melyben megprobaltam a kereteit megteremteni annak, hogy
-- mikent a szabalyzat irja -- tobbfele lehetoseg
kozul lehessen valasztani.
Kerem, hogy a dokumentaciot is olvassa el, aki raer,
es tegye meg megjegyzeseit.

Mivel a huhyph.tex fajl szolista alapjan keszult,
nem pedig kezzel, mint korabban, ezert lehetnek (es sajnos vannak is)
meglepo dolgok benne (ezert beta2).

Észrevételek, javaslatok küldhetõk a szerzõhöz és/vagy a MaTeX-hez.]

Jó a helyesírásellenõrzõ (SzGy, 02/04/16): Szavak listja (HÁ, 02/04/19):
Régebben volt a listán, de ismét megismétlem.
Szólisták érhetõek el a
http://sourceforge.net/projects/wordlist-hu/
címen. Ezeket Müller Kevével szedtük össze.
Hogy milyen listák? Lásd:
http://www.szgti.bmf.hu/harp/Forras.txt


Készülõben van az új szó lista a WinEdt helyesírásellenõrzõjéhez (TD, 02/04/23):

Egy kb. 300 000 szóból álló lista áll rendelkezésünkre, melyet ellenõrizni kellene (TD, 02/04/29).

Munkát vállalna

A javaslatok részletesebben

Honlap a helyesírásellenõrzésrõl

Kedves TeX-esek!

Csináltam egy honlapot tájékoztatásul a helyesírásellenõrzés után érdeklõdõknek:
http://www.szgti.bmf.hu/harp/helyes
Igyekeztem leírni  azt amit a helyesírásellenõrzési lehetõségekrõl megtudtam, illetve hogy szerintem mit hogyan, hol kellene csinálni.
A véleményeket kiváncsian várom.
------------------------------
Egy kis beszámoló saját sikereimrõl elsõsorban Linux-felhasználóknak.
Én letöltöttem az Ispell/MySpell honlapról a csomagot, és azóta tudok helyesírást ellenõrizni Ispellel.  A telepítés különösebb gond nélkül ment. Ehhez a honlap tökéletes eligazítást nyújtott.

Egyelõre TeX és HTML fájlokon próbáltam az ellenõrzést. Kitûnõen mûködik 16MB RAM-mal is, és elegendõ hozzá a karakteres felület. A ? gombbal kapott súgó nekem bõven elegendõnek bizonyult a használathoz.
(Remélhetõleg az angol nyelvezet nem sokaknak nagyon riasztó.)

        Remélem másoknak is tetszik majd.
        Üdvözlettel:
                        Horváth Árpád

34. Magyar Ispell/MySpell, Abiword, OpenOffice.org (Németh László, 2002/05/13)

> Tegnap letöltöttem a myspell forrás 0.81-es változatát. A telepítés lépéseit elvégeztem ahogy a honlapon van.
> Az ispell -t -d valami.tex viszont nem mûködött.
> Kiderült, hogy a  /usr/lib/ispell  fájl nálam szövegfájl lett, amely így kezdõdik:
>
> #
> #     magyar.aff/magyar.dict: Hungarian Ispell affix table and dictionary
> #
> #     Copyright (C) 2002 László Németh
> #
>
> Mit csinálhattam rosszul?

A gond az ispell hívásával van: a -d kapcsoló után a szótárállományt adjuk meg, ami magyar, esetleg hungarian.
Helyesen:

ispell -t -d magyar valami.tex

A /usr/lib-be másolásra kerül a magyar.aff is, ami valóban szövegfájl.
Ott kell lennie viszont a magyar.hash-nek is, ha van hely azon a partíción (9 Mb-os az állomány).

A Magyar Ispell amúgy rendelkezik matematikai modullal (Bíró Árpád munkája), így különösen érdekes lehet a TeX használók szempontjából. A TypoTeX egyébként mintha már átállt volna más szedõrendszerre, vagy nem?

Tikk Domonkos listája, ha jól látom, külön is letölthetõ. Ha ráeresztjük az ispellt, gyorsan kiszûrhetõ az a szókincs, ami nincs a Magyar Ispellben, a bõvítés tehát úgy tûnik, hogy lehetséges, ha a szerzõnek nincs kifogása :)

Az aspell-hu projektrõl hallottam, de még nem került beillesztésre a szóanyaga. Godó Ferenctõl különösen nagy saját gyûjtésû szókincset kaptam, aminek feldolgozása nagyrészt megtörtént.

A Magyar Ispell valóban ragozza a szavakat, ráadásul igyekszik ezt helyesen megtenni. :)
Különösen érdekes a jelenleg még csak függvénykönyvtárként mûködõ,
OpenOffice.orghoz készült platformfüggetlen MySpell (http://www.szofi.hu/gnu/magyarispell/newmyspell.tar.gz), amit már sikerült olyan egyedülálló tulajdonsággal bõvíteni, mint pl. helyes javaslattevés tetszõleges hasonulásból eredõ hibákra
(pl. annyát->anyját, maracc->maradsz).
Most készül egy kifinomult szóösszetétel-ellenõrzõ rész a Myspellhez, ami a magyar helyesírási szabályoknak megfelelõen a többszörös szóösszetételeknél figyelembe veszi a tagok igetõjének hosszát (az egy szótagúak ugyanis nem számítanak bele a szótagszámba), valamint a képzõket (ezek beleszámítanak), stb. Jelenleg a 99-es lenyomatú helyesírási szabályzathoz kapcsolt,
firssített szókincs alapján szeretnénk leellenõrizni, illetve bõvíteni a Magyar Ispell szókincsét. Mostani állapotában is úgy tûnik
(talán nem vagyok elfogult :), hogy a Magyar Ispell/Myspell a jelenlegi legjobb magyar helyesírás-ellenõrzõ, vagy igen közel áll hozzá... :)

Segítséget szívesen várunk a MaTeX csoporttól is, akár olyanformán is, hogy használják az ellenõrzõt, és az észlelt hibákat jelzik a magyarispell@yahoogroups.com listán.
(Feliratkozás: magyarispell-subscribe@yahoogroups.com)

A DOS-os ispellrõl nem tudok biztosat mondani, de az Abiword (http://www.abisource.com), és
a magyar OpenOffice.org (http://office.fsf.hu) használja a Magyar Ispell szótárat. Az utóbbi a jobb, mivel az tartalmazza a bõvített MySpellt.

Az Abiword elõnye, hogy nem erõforrásigényes, mindössze pár megabájt, és erõsen emlékeztet a Wordre. Szerintem TeX forrás szerkesztésére is jól használható Windows alatt.
Ha persze van rá kapacitás, a magyar OpenOffice.org javasolt!

A(z Abiword) szótár letöltési helye: http://www.szofi.hu/gnu/magyarispell

28. Új TeXnicCenter (Szeidl György, 2002/04/16)

Kijott a Texniccenter 5.06 beta, ez ingyenes es a WinEdt 5.1-gyel egyenerteku program MiKTeX-eseknek:
http://www.ToolsCenter.org/products/texniccenter/

23. LaTeX --> HTML -- hosszú õ és û betûk rossz átalakítása (Takács János, 2002/04/08)

A 22.-es ponthoz kapcsolódva:
nekem ugyanez a bajom a html-re alakitasnal

22. LaTeX --> RTF -- hosszú õ és û betûk rossz átalakítása (Sarbak Gábor, 2002/04/08)

Létezik-e olyan latex2rtf átalakító, amelyik a hosszú ékezetes magyar
magánhangzókat is kifogástalanul teszi át (a gyalogos megoldás,
miszerint az õ-t és az û-t xxx, ill. yyy formában váltjuk ki, majd
egyszerûen kicseréljük, símán mûködik, de nem elég elegáns --- ha már
mindenképpen rtf-re is szükségünk van sajnos idõnként).

20. Számhalmazokat jelölõ betûk (Bujdosó Gyöngyi, 2002/04/07)

Jó lenne, ha tudnánk használni a francia eredetû, nálunk tradicionálisan a számhalmazok jelölésére szolgáló dupla szárú betûket.
A közforgalomban lévõ, angolszász eredetû dupla szárú betûk (pl. \mathbb{N}, illetve \Bbb N) helyett olyanokat keresek, mint pl. az IN és az IR, azaz csak 1 vonal van duplázva, és az -- ha van ilyen -- a bal oldali függõleges szár.
El szeretném kerülni ugyanis a
\newcommand{\Z}{\mbox{Z\hspace*{-0.3em}Z}}
\newcommand{\N}{\mbox{I\hspace*{-0.2em}N}}
illetve a
\def\N{{\mathchoice{\hbox{\rm I\kern-0.2emN}}
                                {\hbox{\rm I\kern-0.2emN}}
                                {\hbox{\sevenrm I\kern-0.2emN}}
                                {\hbox{\fiverm I\kern-0.2emN}}}}
típusú barkácsolásokat.

Tud valaki arról, hogy a TeX-hez létezik-e olyen karakterkészlet, amelyben ezek benne vannak?


9. Kerning  (Koblinger Egmont, 2002/03/27)

Az altalad irt resz  "Szoveg" szekciojaba [1.] dukal egy olyan is, hogy ekezetes
betuk eseten a kerning (szerintem) nem jo. Ha azt irod, hogy Va, VA, Ta,
TA, akkor az A betu becsuszik a V vagy T ala, ahogy kell, de ha ugyanezt A
helyett ekezetes A' betuvel jatszod el, akkor nem csuszik be ala, pedig
szerintem ugyanugy kellene.

7. A magyar.ldf és az elválasztás hibái, makeindex (Koblinger Egmont, 2002/03/26)

Itt jön az én adagom. A magyar.ldf fájl 1.4c (2001/03/05) változatából
indulok ki, asszem ez a legújabb.

7/0. Ahhoz, hogy magyar elválasztást használjak, texconfigot kell futtatnom
   (vagy más módon átírni az /etc/texmf/language.dat fájlt és valami más
   progit lefuttatni). Megoldható valahogyan, hogy tudjak magyarul
   elválasztó LaTeX-dokumentumokat fordítani olyan gépen, ahol nem vagyok
   rendszergazda?

7/1. Vannak bizonyos szavak, melyeket egyfolytában rosszul választ el a LaTeX.
   A legtipikusabb példa talán a "pro-gram" és persze összes ragozott
   alakja. Jó volna ezeknek utánanézni. Õszintén nem is értem: ha egyszer
   tök egyszerûen megfogalmazható szabályokkal leírható a magyar elválasztás
   (kivéve persze az összetett szavakat), akkor hogyan lehet, hogy egy ilyen
   nem-kivételt rosszul választ el? 7/2. A magyar nyomda a mondatvégi pont után nem rak nagyobb szóközt. Az ennek
   megfelelõ \frenchspacing parancsot jó volna belerakni a magyar.ldf-be,
   legyen ez a default, és kapcsolja ki az, akinek ez valami miatt nem volna
   jó (még akkor is, ha én most nem tudom, hogyan lehet kikapcsolni :-)). 7/3. A magyar.ldf definiál egy \az makrót, mely az argumentumához próbál
   megfelelõ "a" vagy "az" névelõt kitalálni. Ezt aztán az \aref és még sok
   egyéb használja. Nagyon korrektül ha a makró argumentuma az [flmnrsxy]
   betûk egyike, akkor "az" névelõt tesz, tehát "\az{b}" -> "a b", míg
   "\az{s}" -> "az s". Jó volna, ha olyankor is így viselkedne, amikor az
   argumentum nem egyetlen betû, hanem egy ilyen betûvel kezdõdõ, majd nem
   betûvel (hanem számmal, szóközzel, kötõjellel, ponttal stb.) folytatódó
   sztring. Tehát most "\az{X.Y.}" -> "a X.Y.", holott "az X.Y."-nak kellene
   lennie.

7/4. A varioref csomag definiál bõbeszédû hivatkozásokat, amely oldalszámot is
   elhelyez, méghozzá így:
     See in section \vref{label}
     -> See in section 1.2  (ha ugyanazon az oldalon van)
     -> See in section 1.2 on the next page  (ha a következõ oldalon van)
     -> See in section 1.2 on page 27  (ha messzebb van)

   Az "on the next page" és társai szövegek le is vannak magyarra fordítva a
   varioref.sty fájlban, azonban ez három oknál fogva is használhatatlan:

  a. A csomag feltételezi, hogy egy "\aza" nevû makró definiálva van, holott
     ilyet senki sem definiált. Magyarul nem kompatibilis a magyar.ldf-fel.
     Ezt a problémát viszonylag könnyû megoldani.

  b. Az angol, német és egyéb ilyesmi nyelvek szórendje olyan, hogy a makró
     által helyettesítendõ két dolog (tehát a hivatkozott cucc sorszáma
     illetve oldalszáma) egymás mellé kerül a mondatban. A magyar nem ilyen.
     Tehát ha azt írod, hogy
       Lásd még a \vref{label}. fejezetben is, ahol...
     akkor ez kerülhet a könyvbe:
       -> Lásd még a 3.4 a következõ oldalon. fejezetben is, ahol... (!!!)

     Könnyen átgondolható, hogy ez egyargumentumú \vref makróval nem oldható
     meg a magyarban, hiszen meg kell adnunk a LaTeX-nek, hogy milyen szöveg
     kerüljön a sorszám mögé, de még az oldalszám elé. Kétargumentumú \vref
     makróra van szükség, amely így mûködik:
       Lásd még a \vref{label}{fejezetben is}, ahol...
       -> Lásd még a 3.4. fejezetben is a következõ oldalon, ahol...

  c. Természetesen az elõbb a névelõ használata igen cinkes volt. A
     magyar.def által definiált \aref és \Aref mintájára szükség van
     \avref és \Avref makróra is:
       Lásd még \avref{label}{fejezetben is}, ahol...

  • KE (03/28):

  • Ami a "hivatalos" magyar.ldf-ben meg van oldva, az az \aref es \Aref
    makrok. Ezek jol vannak megoldva, habar az altaluk hasznlat \az makrot jo
    lenne kiegesziteni, hogy "\az{x.y.}"-ra "az"-t adjon vissza "a" helyett.

    A \vref, \avref, \anameref stb. makrok vagy nincsenek megoldva, vagy
    hibasak, de ez nem a magyar.ldf hibaja, hanem a varioref csomage. Persze a
    hianyossagokat jo volna a magyar.ldf-ben potolni.

    7/5. A nameref.sty csomag definiál egy \nameref makrót, amely a fejezet
       sorszáma helyett annak a címét illeszti be. Itt is szükség lenne
       \anameref illetve \Anameref makróra is (valamint akkor már \namevref,
       \anamevref és \Anamevref is jó volna, bár tippem szerint ez nem csak a
       magyar nyelvû LaTeX hiányossága).

       Amikor egy fejezet címe saját maga névelõvel kezdõdik, akkor nagyon
       rosszul néz ki egy újabb névelõ berakása. Tehát ha a \label{label} egy
       "A valami" nevû fejezetben van, akkor a
         Lapozz \anameref{label} fejezethez
       makrónak a triviális
         -> Lapozz az A valami fejezethez
       helyett azt kellene produkálnia, hogy
         -> Lapozz A valami fejezethez

       A magyar.ldf-ben a mostani \aref-cuccok kivitelezését elnézve ezt igen
       nagy munka lenne ilyenre megcsinálni (gyökeresen át kell dolgozni az
       egészet), de szerintem fontos lenne. Az már csak hab a tortán, hogy
       kellene egy opcionális argumentum az \anameref és társai makróknak,
       amellyel ezt a névelõ kihagyást letilthatjuk, hiszen néha szükség lehet
       erre:
         Lapozz \anameref{rigo} fejezethez
         -> Lapozz A típusú nyelvvizsga fejezethez
       de
         Lapozz \anameref[-]{rigo} fejezethez
         -> Lapozz az A típusú nyelvvizsga fejezethez

    7/6. A makeindex parancsot meg kellene tanítani arra, hogy hogyan lehet
       magyarul ábécérendbe rakni a tárgymutató bejegyzéseit.

  • BGy: Ennek már vannak megoldásai. Lásd Xindy.
  • MGy: Ezt a problemat Sudar Csaba megoldotta a xindy segitsegevel,

  • a leiras megtalalhato a Wettl es bandaja LaTeX konyveben.
    Ha Csaba vagy mas nem akad, aki kozzeteszi, akkor piszkaljatok
    engem ez ugyben.

    5. Magyar plain TeX EC fontokkal, TOC és magyar.ldf defenzívebbé tétele (Pröhle Péter, 2002.03.25.)

    Sziasztok, van ket problema, amelynek magas prioritas adhato:
    az egyik TeX, a masik LaTeX.

    5/(1) magyar plain TeX EC fontokkal.

    A regi motorosok szamara tok trivialis a kerdes, mert ezt szinte mindnyajan megcsinaltuk magunknak.  A gond csak ott van, hogy mind a mai napig a TeX disztribuciok nem tartalmazzak a megoldast egy kanonikus es barki szamara konnyen beallithato formaban.

    A kerdes megoldasat az indokolja, hogy a LaTeX szamos esetben nem alkalmas eszkoz, igy tovabbra is szukseg van a plain TeX-re.

    5/(2) TOC es magyar.ldf defenzivebbe tetele.

    A jelenseg a kovetkezo: Szabó Péter (pts@math.bme.hu) nagyon elegansan megoldotta, hogy minden chapter es section tartalmazhasson egy lokalis tartalomjegyzeket, a megoldasa egy nagysagrenddel jobb a hivatalos minitoc-nal.

    Ekozben ket koncepcionalis hiba bukott ki (mindektto azt szemlelteti, hogy a LaTeX valahol fele uton van a TeX es Word for Windows kozott):

    5/(2/a) a standard TOC-ot inzertalo parancs eleg bugyuta modon a dolga vegeztevel O_TRUNC lenullazo jelleggel megnyitja irasra az aktualis *.toc fajlt, --- ahelyett, hogy csak elojegyzesbe venne, hogy \enddocument eseten tortenjek ez meg.  Ez elejet veszi annak a termeszetes igenynek, hogy egy konyv tobb kulonbozo szintu tartalomjegyzeket tartalmazzon.

    A hivatalos minitoc attol feleslegesen bonyolult, hogy kerulgeti ezt a hibat.

    5/(2/b) a magyar.ldf az igazi szivas.  Egy listara gyujti, hogy magyarra kapcsolaskor a chapter, section es hasonlo makrok mely reszmakroit kell atdefinialni es mire.  Az ebbol adodo termeszetes megoldas az lenne, hogy e listara tegyuk fel az erintett reszmakrok uj verzioit is.

    Amde a magyar.ldf es BABEL csomag elhagyasa utan hiaba modositom a szobanforgo listat, az mar nem hat ki a valtaskori definiciokra.

    Ez nekem azert baj, mert igy jelenleg a magyar.ldf eseten nem tehetem ra a chapter es section makrokra a lokalis TOC automatikus inzertalasat.

    A hivatalos minitoc azert nem kinalja fel az automatikus inzertalast, mert csak angol eseten tudna buhera nelkul megtenni, az elso nyelvvaltas mar keresztbe tenne.

    =================================================

    Mar nagyon keservesen megbantam, hogy a ket uj GNU-s szemleletu konyvemet nem plain TeX-ben, hanem a hallgatok unszolasara LaTeX-ben csinalom.

    LaTeX pontosan akkor szuper jo, amikor egy Windows-szeru rendszer, nevezetesen amikor a vagyaim a FELKINALT lehetosegek keretein belul kielegithetem, vagy ha egy professzionalis egyseg feladata engem kiszolgalni.

    Azaz LaTeX tokeletesen alkalmas sajat aprobb keziratokhoz es nagy kiadok nagy ujsagjaihoz valo bekuldozgeteshez. Azonban a teljesen sajat kivitelezesu nagyobb projektekhez
    kifejezetten alkalmatlan.

    A problema oka onnet ered, hogy a LaTeX hianyos doksija is mar tobb, mint 17 GB, mikozben a plain TeX eseten mindent tudsz, ha azt a kb fel-ezer oldalas kek konyvet ismered.

    Ez nagyon nagy elvi kulonbseg.
    Es most azt szenvedem, hogy egyuttal gyakorlati is a kulonbseg.

    4. Régi magyar szövegek kiadására is alkalmas csomag (Hegedûs Béla, 2002/03/24)

    Az Irodalomtudományi Intézet egyik (fõ) feladata régi vagy nem olyan régi irodalmtörténeti értékkel bíró szövegek bizonyos szakmai szempontoknak megfelelõ (pl. jegyzetapparátus) ún. kritikai kiadása.
    Kritikai szövegkiadások ma már elektronikus (html és egyre inkább:  xml), illetve hagyományos könyv-formátumban is készülnek. A kritikai szövegkiadás egyik sajátossága, hogy nem egy "bizonyos" szöveget ad ki, annak létét tagadja. Szöveg nincs, csak szövegváltozatok léteznek. Papíralapú kiadás esetén ezért van szükség a bõséges, akár többféle láb- és végjegyzetet is alkalmazó jegyzetapparátusra.

    Kutatótársaim jelentõs része a számítógépet még mindig csak "okos" írógépként (MS-World) használja. Egy egységes, akár más formátumokba is könnyen konvertálható szövegleírónyelv nem csupán gyakorlati szempontból lenne fontos, de a szövegelméleti kutatásokat is nagyban segítené. Angolszász és német nyelvterületen már készültek ilyenek Tex-hez (Edmac és Tustep). Ezek nem minden esetben alkalmazhatók magyar nyelvû szövegek kritikai kiadásához (a Tustep ráadásul fizetõs).
    Én jelenleg 18. századi magyar hexameterek kiadását készítem LaTeX-hel, különbözõ csomagokkal ûvészkedve.
    De már látom, hogy mi az, amit nem tudok megcsinálni.
    Javaslatom illetve elképzelésem szerint létre kellene hozni egy informatikusokból, TeX szakértõkbõl és irodalomtörténészekbõl álló csoportot, akik közösen készíthetnének LaTeX alá egy régi magyar szövegek kiadására is alkalmas csomagot.

    3. Elválasztás, felhasználói kézikönyv, magyar ékezetek, magyar ligatúrák, magyar.ldf (Fantom, 2002/03/24)

    Ki kellene javítani a magyar.ldf alábbi hibáját:
    ! Missing number, treated as zero.
    <to be read again>
                       \protect
    l.2 \catcode``
                  \active
    ?
  • KE: ...a legujabb magyar.ldf-ben mar javitva van: http://www.tex.ac.uk/tex-archive/macros/latex/required/babel/

  • Itt magyar.dtx es magyar.ins fajlok vannak, amibol a magyar.ldf-et
    generalni lehet. A SuSE Linux disztribucioban peldaul a 7.2-es ota (2001 kozepen
    jelent meg) az ebbol keszitett magyar.ldf van. Szoval szerintem most ez
    "a hivatalos" valtozat.
  • SzF: A régi verziók javítására a http://ebizlab.hit.bme.hu/~tisanyi/latex/ címen található megoldás.

  • Ezek szerint egyszerûen ki kell %-olni az illetõ sort.
    [...]
    Annak is örülnék, ha nem kellene a loccsan, dinnye, hellyel, gúnnyal, akasszátok, stb. szavak helyett lo`ccsan, di`nnye stb-t írnom, hanem menne az elválasztás magától is.

    Szerintem az is jót tenne a TeX/LaTeX használhatóságának, ha a  disztribúciók valamimódon segítenének a magyar / egyéb helyi elválasztási szabályok érdekében való konfigurálásban. Nekem körülbelül  ötszöri nekifutásra is csak annyi sikerült, hogy összesen huszonvalahány órát töltöttem el zöld-könyv bújással, interneten
    kutakodással, kísérletezéssel, bosszankodással,
      fmtutil --all
      !  ==> Fatal error occurred
    hibaüzenetek megfejtésével. Aztán mikor egyszercsak létrejött rendesen a szükséges latex.fmt fájl, csak azt nem tudtam hónapokig, hogy hová kell tennem ahhoz, hogy hasson is. Véletlenül láttam végül a texnh listán írva, hogy a web2c könyvtárba. Pedig szerintem nem vagyok hülye, csak éppen nem találtam használható útmutatót. Így esett, hogy nem tudtam használni a magyar elválasztást két éven át, õrült sokat bíbelõdtem egyfajta szemi-manuális feltételes elválasztással :), mert amúgy szeretem a LaTeX-et, mindenemet azzal nyomtatom.

    Ami a tipográfiát illeti, nem tudom, hogy min múlik, de a látványt tekintve problémának tartom, hogy bizonyos betûtípusok esetében, pl a zöld LaTeX könyvben használt times-ban hamis õ és û betûk jelennek meg, amelyeknek a dupla ékezetei két szimpla ékezet egymás mellé tevésébõl származnak. Az igazi, tipográfusok által tervezett õ és û betûkön számos betûfajtánál (pl. a Népszabadság cikkeinek általános betûtípusánál) nem az áéíóú betûk ékezetébõl van kettõ egymás mellett.
    Ilyenkor a szimpla ékezet ferdébb, mint a dupla. Ugyancsak szép, helyesen különbözõ ékezetek vannak a TeX kezdõlépések c. könyvükben. A hamisított duplaékezetnél (ami egyébként a Népszabadság címeiben is
    megjelenik) a valódi duplaékezet keskenyebb helyet foglal el, mivel meredekebb. A hamis õ és û betû azért csúnya, mivel a két ékezet néha ugyanolyan széles, mint a betû, s a hamis betûnek a baloldali ékezete nem az o hasa illetve az u lyuka felé mutat, hanem az elõzõ betû felé.
    Nem értek a \H parancs mibenlétéhez, csak az eredményre mondom, hogy nem mindig jó. Például az utopia (putb8r) fontnál eltérnek a szimpla és dupla ékezetek. Persze vannak olyan eredeti betûfajták is, amelyeknél a
    dupla ékezet a szimpla ékezet megduplázása, csak ott eleve a szimpla ékezet is viszonylag meredek, ezért nem állnak elõ az elõbb bírált effektusok.

    El tudom képzelni, hogy a TeX teljesen ártatlan ebben a problémában. Ez akkor lenne így, ha a \H parancs által a betû fölé rakott objektumnak (a dupla ékezetnek) per definitionem semmi köze nem lenne a \' által rakott szimpla ékezethez. S ha a fontkészletben nincs elõre tervezett dupla ékezet, akkor a TeX hamisítás helyett sípolna. Tanácstalan vagyok, mivel a zöld LaTeX könyv 291-297. oldalának karaktertáblázatában megtalálható a duplaékezet, de nincs benne a szimpla...

    Mindehhez képest újabb teljesen más kérdés, hogy mi lenne, ha valaki olyan fontot szerezne és akarna használni TeX-hel, amelynek külön tervezett ékezetes betûi vannak, azaz amelyek nem az "alapbetû + szimpla vagy dupla ékezet" recepttel készültek, hanem egyedileg vannak tervezve. Tehát ahol mondjuk az á és az é betû ékezetei nem is egyformák. És némely betûhöz vannak különleges ligatúrák is, például kurzív "gy". Lehetne egyáltalán ilyeneket használni TeX-hel?

    2. Magyar kódolások közötti univerzális konverter, diplomamunkák, értekezések (Kollár István, 2002/03/22)

    ... a magyar kódolások közötti univerzális konvertert (DOS és Unix/linux alá).
      http://www.mit.bme.hu/services/codeconv/

    Amit látok, hogy hiányzik, az diplomatervek és PhD értekezések
    készítéséhez tanácsok, és legalább egy egyszerû template.

    1. Tipográfiai módosítások a magyar standardhoz közelítve (Bujdosó Gyöngyi, 2002/03/11)

    Szöveg:
    Matematika